Címke: ondó

Új fejlesztésű óvszerek, jön a láthatatlan és a hajtogatható óvszer! Danny Resnic dizájner azért harapott rá a témára, mert 1994-ben HIV-pozitív lett, valószínűleg egy elszakadt kondom miatt.
Resnic az alapoktól akart újratervezni az eszközt, ezért új anyagokkal próbálkozott. A szilikon éppen megfelelőnek tűnt, mert ruganyosabb a latexnél, ráadásul jobban gátolja a vírusokat és baktériumokat. De a legfontosabb az volt, hogy az élmény is egészen más; minták és recék segítségével mindkét partner számára élvezetesebbé tehető a szex. A legújabb verzióban még egy visszaáramlást gátló rendszer is van, a hagyományos óvszer nyitott végén ugyanis kiszökhet az ondó.

Az Origami névre keresztelt új óvszert nem felcsavarni kell a helyére, hanem egyszerűen felhúzni. Az anyag hajtogatható, és nem olyan feszes, mint a latex óvszerek. Három változat készül: egy férfi, egy női és egy speciális verzió anális szexhez. A kondomokat még pároknak is tesztelniük kell, és ezután még meg kell győzni az embereket, hogy ez valóban jobb, mint amit eddig használtak.
Láthatatlan koton – Egészen más motiválja Rabeea Omart, aki gél formájában felvihető védekezési módszert szeretne bevezetni. Omar szerint eljött az ideje, hogy ne csak a férfiakon múljon a védekezés, erre a nőknek is legyen lehetőségük. A hüvelygélek különösen fontosak a fejlődő országokban, ahol a férfiak ódzkodnak a gumióvszer használatától, és feltehetően a szilikonváltozat sem lenne túl sikeres.
Nem Omar az első, aki megpróbálkozik a gélekkel, de mások a klinikai próbákon elbuktak vele. A polimerből álló antimikrobális gél elméletileg védőfalat von a vagina falára, amivel magakadályozza a kórokozók átjutását. A gyakorlat azonban mást mutatott, a hüvelygél nem nyújtott megfelelő védettséget. A fertőző betegségekkel foglalkozó Omar arra is rájött, hogy miért. MRI-vel kiderítette, hogy amikor a cső segítségével felvitt gél egyetlen lyukon távozik, akkor csak kis területen oszlik el.
A megoldás egy olyan cső, amelyen rengeteg lyukacska van, így egyenletesebben eloszlik az a védőanyag. Az MRI-vizsgálatok is igazolták, hogy a hüvelygél így pont oda került, ahol szükség van rá, és hogy hat órán át a helyén marad. Egyelőre nem tudni, hogy új védekezési módszerek mikor és milyen áron kerülnek majd a boltokba, de nagyon valószínű, hogy az óvszer hamarosan versenytársakat kap.
Egy kis múlt: A kondom első prototípusát már a 16. században megemlíti egy orvosi szakkönyv, de a korai óvszerek állítólag igen kényelmetlenek voltak. Ha hihetünk a feljegyzéseknek, a nőcsábász Casanova is ezzel a módszerrel védekezett, de nem igazán kedvelte. Az első nagy előrelépés 19. század derekán történt, amikor Charles Goodyear feltalálta a vulkanizációt. Persze az első gumióvszerek vastagok voltak, mint egy bringabelső.
Végül az 1930-as években felfedezett folyékony latex adta meg a kondom végső alapanyagát. A forma azonban semmit sem változott, csak a körítés: van többféle színű és ízű, síkosított és bordázott is, de mindegyik csak egy gumicső, amely az egyik végén zárt.
Néhányan próbálták megújítani a koncepciót, kevés sikerrel. Az 1993-ben bemutatott női kondom szex közben furcsa hangokat adott ki, és gyakran kicsúszott a helyéről, ezért nem terjedt el. A 2006-ban feltalált, péniszre fújható latex kondom pedig teljesen elvetélt ötlet volt. Hogyan is gondolhatta a feltaláló Jan Vinzenz Krause, hogy bárki az ujján kívül bármit bedugna egy latexfújó gépbe, és hogy ezután még 3 percet is várna arra, amíg megszárad?